CARL G. JUNG - ÉLETRAJZ

Vissza a KEZDÖLAPRA

  Vissza a C. G. JUNG oldalra

ÉLETRAJZA

C. G. Jung életének fontosabb eseményeit és legjelentösebb élményeit ismerteti röviden ez az oldal, idörendi sorrendben.

1875   július 26-án született az északkelet-svájci Kesswill-ben.  Édesapja szerény jövedelmü református lelkész volt.

1886   A Bázel-i Gimnáziumban kezdte el középiskolai tanulmányait.

1895   Megkezdte természettudományi és orvostudományi tanulmányait a Bázeli Egyetemen. 

1896   Meghalt az édesapja.

1900   A pszichiátria mellett döntött és Zürich-be költözött, hogy a Burghölz-i pszichiátriai kórházban tanulhasson és dolgozhasson Eugen Bleuer felügyelete alatt.  Freud Álomfejtés c. könyvét elöször kezdte el olvasni ebben az évben, de félretette, mert még túl fiatalnak tartotta magát ahhoz, hogy megértse.

1902   Doktori disszertáció a Zürichi Egyetemen: Az úgynevezett okkult jelenségek pszichológiájáról és patológiájáról.

1903   Feleségül  vette Emma Rauschenbach-ot.  Késöbb összesen öt gyermekük született.  Ismét elövette az Álomfejtés-t és ekkor rájött, hogy az egybevág saját elgondolásaival.

1905   Pszichiátriai orvosprofesszorrá nevezték ki a Zűrichi Egyetemen.

1906   Levelezni kezdett Freud-dal.

1907   március 3-án találkozott elöször Freud-dal Bécsben.  Ez egy vasárnap volt, délután egykor érkezett meg és egyfolytában 13 órán át beszélgettek.  Freud-ot tartotta ez elsö igazán jelentös embernek, akivel addigi élete során találkozott.

1908   Részt vett az Elsö Pszichoanalitikai Kongresszuson, Bécsben.

1909   Amerikába utazott Freud és Ferenczy társaságában és ott elöadásokat tartottak a Clark Egyetemen.

1910   A Nemzetközi Pszichoanalitikai Egyesület elnökévé választották Nürnberg-ben..

1913   Megszakította kapcsolatait Freud-dal.  A szakítást követöen egy ideig belsö bizonytalansággal, dezorientációval küszködött.  Lemondott professzori állásáról a Zürichi Egyetemen.

1914   Lemondott a Nemzetközi Pszichoanalitikai Egyesület elnöki tisztéröl.

1916   Megírta a Hét beszéd a halottakról c. munkáját, majd ezt követöen festette meg elsö mandalá-ját.  Kiadta Az analitikus pszichológia címmel összegyüjtött írásait. 

1918   Ekkor kezdte valójában megérteni, hogy a lelki kibontakozás célja a mély-én.  Továbbá, hogy lineáris fejlödés legföljebb csak a kezdetekben lehetséges, késöbb mindenképpen körbe kell járnunk önmagunkat.  Ezt követöen visszatért belsö nyugalma.

1920   Észak Afrikába utazott egy barátjával, a tengerpart mentén jutottak el Algir-tól Tunisz-ig.  Ez volt elsö útja egy nem európai országban.  Régi vágya volt, hogy kívülröl szemlélhesse az európai embert.

1921   Kiadta a Pszichológiai típusok c. munkáját.

1923   Meghalt az édesanyja.  Elkezdte a Torony építését Bollingen-ben.  Legbennsöbb gondolatait és tudását köben akarta kifejezni.  Olyan lakóhelyet akart építeni, amely megfelelt az ember ősi érzéseinek.  Így jött létre elöször egy kör alakú ház, amelyben nem kaptak helyet a technikai fejlödés utóbbi vívmányai, mint például elektromos hálózat vagy vízvezeték rendszer.

1924   Meglátogatta a városépítö taos indiánokat Új-Mexikóban.  Nagy hatással voltak rá az indiánok fönökével folytatott beszélgetések.

1925   Afrikai útja, Kenyába és Ugandába, az Elgon hegy környékére.

1926   Visszatért Afrikából a Nílus mentén, Szudán-on és Egyiptomon keresztül.  Ezzel beteljesedett nagy álma, hogy az kulturális szférát délröl, Afrika felöl közelítse meg.

1927   Tovább építette a bollingen-i házat, amely kiegészült a középszárnnyal, egy toronyszerü toldalékkal.

1928   Együttmüködött Richard Wilhelm-mel Az aranyvirág titka c. taoista alkémiai szöveg megírásában.  Kiadta A jelenkor lélekproblémája c. könyvét.

1931   A toronyszerü toldalékot átépítette igazi toronnyá és itt egy helységet kizárólag magának tartott fönn.

1933   Átvette az Általános Pszichoterápiás Társaság elnöki tisztét.  Magántanárként a Zürichi Müszaki Föiskolán kezdett el elöadásokat tartani.

1935   A londoni Tavistok Klinikán öt elöadást tartott az analitikus pszichológiáról.  Pszichológiai kommentárt írt a Tibeti halottaskönyvhöz.

1936   Megkapta a tiszteletbeli doktori címet a Harvard Egyetemen.

1938   Tiszteletbeli doktori címmel tüntették ki az Oxford Egyetemen.  Késöbb az angol kormány meghívta a Calkuttai Egyetem alapításának 25. évfordulóján rendezett ünnepségekre Indiába.  Itt hatott rá elöször egy rendkívül kifinomult idegen kultúra.  Felejthetetlenek maradtak számára a Sanchi sztupák.  10 hónapot töltött Indiában, három egyetemen kapott díszdoktori elismerést, Allahabad-ban, Benares-ben és Calcuttában.  Hazautazása elött Ceylonban is járt, amely Indiától jelentösen eltérö hatással volt rá.

1943   Az orvosi lélektani tanszék vezetöi tisztet kap a Bázeli Egyetemen

1944   Eltört a lába, majd ezt súlyos szív infarktus követte.  Betegsége miatt nem folytathatta oktatói tevékenységét a Bázeli egyetemen.

1945   Genfi Egyetemen díszdoktorává választották.

1946   Másodszor is infarktuson esett át.

1947   Nyugalomba vonult, ettöl kezdve idejének jelentös részét a Bollingeni Toronyban töltötte.

1948   Hozzájárult a C. G. Jung Intézet megalapításához, Zürichben.

1950   A Richard Wilhelm által németre fordított I Ching elöszavát írta meg.

1952   Tanulmányt írt a szinkronicitásról, majd megírta a Válasz Jób könyvére c. könyvét.

1953   Kiadták Jung összegyüjtött müveit az Egyesült Államokban.  Meghalt Toni Wolf.

1955   80. születésnapján a Zürichi Müszaki Föiskola díszdoktorává avatta.  Meghalt felesége, Emma Jung.  Ezt követöen emeletet épített a bollingeni ház két tornya közötti középsö házrész fölé, mintegy saját énjének kiemelését szimbolizálva.  Megjelent a Mysterium Coniunctionis c. munkája. 

1957  Elkezdték Aniela Jaffé-val önéletrajzi könyvét:  Emlékek, álmok, gondolatok címmel.

1958  Megírta az Egy modern mítosz c. könyvét. 

1959  Megírta a Jó és a rossz az analitikus pszichológiában c. müvét.

1960  Elkezdett dolgozni Az ember és szimbólumai c. könyvön.

1961  június 6-án békésen meghat Küsnacht-i otthonában. 

Vissza a lap tetejére

Utolsó módositás: 2002. 03. 24.

    3D Animated Flags--By 3DFlags.com